A jelenlegi munkaerőpiacon a munkaerő megtalálása sem egyszerű feladat, viszont a megtartásuk annál is nagyobb nehézségek elé állítja a cégeket. Az álláskeresők ma nagyon sok lehetőség közül választhatnak, éppen ezért a versenyképes fizetés már alapvetőnek számít, és az egyéb juttatások, valamint a munkakörnyezet kapnak egyre nagyobb hangsúlyt a döntésekben. Az új munkahelyen a kezdeti idillinek tűnő kilátásokat, az újdonságot, és a szimpatikus körülményeket gyorsan felválthatja a „szürke”, dolgos hétköznapok monotonitása, ami a munkavállalók lelkesedésének csökkenéséhez és akár kiégéshez is vezethet. Különösen igaz ez akkor, ha a munka-magánélet egyensúlya eltolódik a munka irányába, és ezáltal a munkavállalói igények és a munkáltatói érdekek a cég kultúrája, szemlélete között diszharmónia lép fel. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszútávon akkor maradnak a dolgozók egy adott munkahelyen, ha érdekeiket érvényesíteni tudják, és egy olyan befogadó környezet és támogató légkör segíti a munkavégzésüket, amely rugalmasan tud igazodni magánéletükhöz, emberi sajátosságaikhoz.
A munkaerő megtartásának egyik gyenge pontja abban mutatkozik meg, hogy sok cég még ma sem stratégia szintjén foglalkozik a munkaerőpiaci kérdésekkel. A munkaerő megtartásának is megvannak a maga költségei, mint pl. a folyamatos fizetésemelések, béren kívüli juttatások, az iroda fejlesztése, a céges laptop, stb. amik mind-mind arra szolgálnak, hogy az alkalmazottak a cégnél maradjanak. Ezek összköltsége mégis eltörpül amellett a több millió forint mellett, amibe a fluktuáció kerül. A legtöbb vállalatnál mégsem mérik ezt fel, és fizetésemelés helyett sokszor inkább egy új munkavállaló felvétele mellett döntenek. Ha azonban ezt felismerik és rájönnek erre, akkor ez és az ebből fakadó stratégiai változtatások a szervezet életében akár munkaerőpiaci versenyelőnnyé is válhatnak.
Vannak persze olyan elemei is az Employer brandingnek és a dolgozói lojalitás növelésének, amik nem feltétlenül kerülnek pénzbe, mégis a munkaerő-megtartást segítik. Ezekről az eszközökről volt szó a Miskolci Foglalkoztatási Paktum Program egyik idei online szakmai rendezvényén. Ebben a bejegyzésünkben ezek közül 2 eszközt a játékot és a sportot szeretnénk alaposabban bemutatni.
Ray Kurzweil amerikai feltaláló, író szerint „a játék csak egy másik változata a munkának; összes formájában bensőséges szerepet játszik az emberi tudás felhalmozásában”. Elmondhatjuk, hogy a játék nem csak a gyermekek életében tölt be kiemelkedő szerepet, hanem a felnőttek mindennapjainak is fontos eleme kellene, hogy legyen. A játéknak bizonyítottan fontos élettani hatásai vannak, ide sorolhatjuk a fejlesztő tulajdonságát is, ugyanakkor a stressz csökkentése terén is jeleskedik. Játszva tanulás során úgy sajátítjuk el az új információkat, hogy közben kikapcsolódásnak éljük meg azt. A felesleges energia levezetésére, feszültségoldásra is kitűnően alkalmas a játék legtöbb formája, változata. A csapatjátékok, sport játékok erősítik a közösség kohézióját, általa megismerhetjük az emberek igazi oldalát, személyiségét. Ilyenkor előtörnek az „állati ösztönök”. Többek között erről is beszélt Tápler Zita előadó a Paktum rendezvényén, melyen kiemelte azt is, hogy a munkavállalók leggyakoribb elvárásai a vezetőikkel szemben a bizalom, becsület, egyéni célok támogatása valamint a motiváció. Ezeket mind támogathatjuk egy csapatépítés során, ahol a játék segítheti ezek kialakulását. Közösen, de nem hétköznapi munkával töltött idő könnyen összekovácsolhatja a csapatot, ami pozitívan hat a mindennapi munkavégzésre is.
A Profession.hu 2019-es felmérése szerint a válaszadók 52%-a rendszeresen sportolt, ehhez a képest a munkáltatók 74%-a semmilyen módon nem támogatta alkalmazottainak testmozgását, és csak 31 százalékuknak volt lehetősége a munkahelyén, vagy annak közelében sportolni.
Az elmúlt évek azt mutatják, hogy egyre több munkáltató veszi észre, hogy a sport és játékosság jótékonyan hatnak munkavállalóikra és a stressz csökkentésére, ezért kedvezményeket biztosítanak számukra pl. edzőtermi bérlet támogatásával vagy akár a munkahelyen kialakított sport-játék részleg berendezésével. Egy pingpongasztal vagy csocsó beszerzése vagy akár egy tollaslabda készlet is ideális választás lehet ahhoz, hogy a dolgozók a munka közben felgyülemlett feszültséget pihenésképp levezessék egy néhány perces játékkal. Nem mellesleg a közösségi tevékenység által munkahelyi csapatunk összetartozás érzését is erősíthetjük, javulhat a munkahelyi kapcsolatok minősége, amely hatékonyabb csapatmunkát, gördülékenyebb munkavégzést eredményez.
Tehát a munkahelyen kialakított sportolásra alkalmas tér, játék eszközök megléte munkahelyi jó gyakorlatnak számítanak, ami nagyban növeli a dolgozók elégedettségét, hozzájárul a vállalat belső munkavállalói brandjéhez, biztosítja a munkavállalók kellemesebb közérzetét, javítja koncentrációs-és teljesítőképességüket. Látható, hogy a munkahely iránti elköteleződésük, bizalmuk és hűségük erősödik, hiszen szívesen dolgoznak ilyen lehetőségeket is kínáló cégnél. Így a munkakedv emelkedésével arányosan csökkenhet a fluktuáció. Tökéletes kiegészítő elemei lehetnek a munkavállaló központú vállalati stratégiának.
